Ujlaky Éva  Extra Lesson fejlesztő pedagógus, Waldorf tanár. Az Árnika Ház  egyik alapítója Gödöllőn. A gyógyító nevelést tettekben és elméletben műveli, sorai mögött látható a tapasztalat fénye. Köszönöm kedves Éva! 

........................................................................ 

A ritmus jelentősége a gyermek életében

A világon élő összes élőlény számára fontos elem a ritmus. A növények növekedése és elhalása az év ritmusát követi, de szerkezeti felépítésükben is ritmikus ismétlődés figyelhető meg. Ugyanez megfigyelhető az állatok, sőt az ember esetében. Az emberi test arányainak szépsége csodálattal tölt el mindenkit. A lapocka, felső kar, alsó kar, kéz, ujjcsontok arányai zenei ritmusokat követnek. Minden élő szervezet ritmikus folyamatokban él (nappal és éjszaka; évszakok ritmusa; stb.).
A felnőtt ember már megtanult ezektől a ritmusoktól részben függetlenül élni. Alhatunk bármikor, étkezhetünk bármikor, vásárolhatunk bármikor, utazhatunk bármikor. Ám erre a gyermeki szervezet még nem képes ugyanolyan mértékben, mint a felnőtt. Ritmusra vágyik, mindig ugyanakkor szeretne enni, aludni, felébredni. Minél inkább uralja életét a ritmus, annál egészségesebb lesz, s mivel lelki élete még nagyon szoros kapcsolatban van életfolyamataival, fontos, hogy lelki életében is jelen legyen a ritmus. Szerencsések azok a gyerekek, akik egy békés, rendszerességet követő családi otthonban nőhetnek fel. Minden rendetlenség, rendszertelenség zavarja a gyermek lelki életét és minden rendszeresség – mely persze nem válik pedantériává – segíti azt. Ezért jó a gyermek akarati fejlődése szempontjából is, ha apró napi feladatokat adunk számára: pl. portörlés, virágöntözés, cipőtisztítás, ágyazás stb. A legfontosabb persze az, hogy a gyermekek ezeket a tevékenységeket napi rendszerességgel, lehetőleg mindig ugyanabban az időben végezzék, melyet körültekintően választunk ki számukra. Tapasztalatok mutatják, hogy nem vezet jóra, ha gyerekek maguk oszthatják be idejüket. Mindennek legyen meg a maga ideje a nap során: felkelésnek, fogmosásnak, fésülködésnek, étkezéseknek stb. Egy jól felépített napi, heti, évi ritmus biztos alapot jelent a gyermek életében és segít táplálni a bennük élő ősbizalmat, miszerint a világban rend és harmónia uralkodik. Ez az alapja azoknak a jó szokásoknak, melyek csakis gyermekkorban alapozhatók meg, és melyekből szabadon bontakozhat ki a felnőtt erkölcsi élete.
Elengedhetetlen, hogy a napi, heti, évi ritmusokban helyet kapjanak olyan dolgok is, melyek a gyermek lelkét a napi eseményeken túl a szellemi valóságok felé emelik. Az elalvás olyan kapu, melyen át a lélek minden este belép a szellemi világokba, az ébredés pedig olyan, amelyen keresztül onnan visszatér a földi valóságba. Ezért rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy milyen körülmények között megy a gyermek aludni. Egy szép történet, egy kedves, halk dal, ima természetes módon vezetik át a gyermeket a kapun. Jót tesz, ha közösen áttekintjük a nap eseményeit, benyomásait. A viselkedést illető kérdéseket, gondokat este, lefekvés előtt beszéljük meg, amikor is a gyermek belül csendben van és nyitott. De oly módon, hogy a pozitív, jó tettek kerüljenek elő, és lehetőleg kerüljük a negatív, rossz dolgokat. Ezekre esetleg csak másnap reggel térjünk vissza, akkor is előremutató, segítő módon, hiszen reggelente a gyermek akarata a jóra különösen erős.
Az étkezések hangulatának fontosságát talán nem is kell hangsúlyoznunk. Az asztal körülülése ebédnél, vacsoránál már Novalis szerint is igazi kommuniót, közösséget jelent. Egy közös áldás elmondása, vagy eléneklése összeköti az asztal körül ülőket egymással és a szellemi valóságokkal, a lélek számára pedig egy hálát kifejező hangulatot teremt.
A vasárnapjaink pedig különböznek-e a hét többi napjától? Tudunk-e olyan hangulatot teremteni ezen a napon, mely kiemel bennünket a hétköznapok forgatagából és egy más atmoszféra öleli körül? Talán, ha ezen a napon valami olyat tudunk csinálni, mely a hétköznapokhoz képest felfrissítő, megújító, mely után megújult erőkkel térünk vissza hétköznapjainkhoz, akkor meg tudtuk ragadni a vasárnap mérhetetlen áldást hozó szerepét.
Különös fontossággal bír a gyermekek és felnőttek életében az évszakok ritmusa, az évkör. A keresztény ünnepek közül a Karácsony áll a legközelebb a gyermekekhez és számukra ez a legfelfoghatóbb. A gyerekek értik a karácsonyi szimbólumokat. Az adventi koszorú gyertyái, a karácsonyfa, a Betlehem mind a gyermeki lélekhez közelálló szimbólumok. Jó, ha ezek minden évben visszatérnek (ugyanazok a díszek, ugyanazok a dalok, ugyanazok a szokások). A gyermekkori karácsonyok emlékei nagy erőt adnak felnőttkorban. Húsvét, Pünkösd és Szent Mihály ünnepei már nem vihetők olyan könnyen az otthonokba, mint a Karácsony. Ilyenkor inkább az ünnep hangulatát meghatározó természet, ami a gyermeki lélekhez közel áll és főleg ezen keresztül ragadható meg
Ám mindezek mellett a gyermek növekszik, változik, fontos tehát, hogy a ritmusok tartalma fokozatosan, apró lépésekben együtt változzon, alakuljon a bennük alakuló formaképző erőkkel.

Ujlaky Éva